Gondolkoztál már azon, hogy vajon ‘hogy jött’ eleinknek egy-egy növénynév-választás? Vajon mi köze van a mezei kakukkfűnek (Thymus serpyllum L. s. l.) a kakukkmadárhoz? És a közönséges párlófűnek (Agrimonia eupatoria L.) a ‘pároláshoz’? És mi lehet az a ‘top’ a libatop (Chenopodium L.) szóban?

Erre mind-mind választ kaphatunk A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótárából. Ráadásul mivel a gyógynövények és az ehető növények nagyrészt átfednek, így számos ehető növény nevének eredetét és kialakulását is megfejthetjük.

Ha egy kicsit is szereted a magyar nyelv érdekességeit, akkor érdemes időnként forgatni, akár alkalomszerűen, mikor szembejön egy-egy izgalmas növénynév, vagy “csak úgy”, belelapozva, rácsodálkozva, hogy “jé, erre nem is gondoltam volna...”

A szótár mellé számos kiegészítő információt kaphatunk, például a magyar növénynévadás történetéről, valamint a magukról a szótárban szereplő növényekről és (népi) gyógyászati hasznukról.

Zárásként lássunk a három fent feltett kérdésből kettő megfejtését. A harmadiknak “aki nem hiszi tudja, járjon utána” :-). Vagy kérdezze meg a cikk szerzőjét.

“A párlófű előtagja a szláv eredetű párol -ó folyamatos melléknévi igenévképzős származéka, a név növény orvosi hasznára utal: „Theája a’ gőzölgést segíti, ’s a’ belső részeknek, tüdőnek, májnak, lépnek dugúlásait nyitja” (Magy. Fűvészk. 2. 234), a fű utótag magyarázó szerepű. A párlófű manapság is kedvelt gyógynövény, elnevezése egyértelműen arra utal, hogy gőzölésre, fürdésre, borogatásra használták; a patikai párlófű jelzője (patikai) szintén a növény orvosi hasznát jelzi.”

“A kakukkfű valószínűleg a lat. cuculi herba (Clusius–Beythe 28) tükörfordítása, a növénynév előtagja azonos a hangutánzó eredetű kakukk madárnévvel. A névadás alapja talán az, hogy a növény ott fordul elő, ott terem, ahol a kakukk jár, ill. a növény akkor virágzik, amikor a kakukk szól. Veszelszki így magyarázza a kakukkfű nevet (tévesen): „Színéröl, szagáról, ízéröl az esméretes füvek közül való; azért a’ ki sok kakuk szót akar érni, az a’ kakuk-füvel így éljen: Ételben szinte olly jó mint a’ petré’selyem: mert az emésztést segítti” (Veszelszki 409).”

Megjegyzés - A könyv: Vörös Éva: A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára, Debrecen, 2008 (ISBN 978-963-473-084-2)