Gyógyszerünk a táplálékunk, táplálékunk a gyógyszerünk. Az összes élelmiszernövény tartalmaz az emberi szervezetre hatással bíró vegyületeket. Úgy is fogalmazhatjuk, hogy az összes,vegyület valamilyen hatással bír az emberi szervezetre. Vagyis minden növény mérgező és gyógyító egyben. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy itt minden az egyensúlyon, az arany középúton áll vagy bukik. Ilyen szempontból nincs különbség abban, hogy termesztett növényről vagy vadon termőről beszélünk. A sárgarépa túlzott fogyasztása bőrelszíneződést okoz, a szerecsendió túlzott fogyasztása pedig az idegrendszerünre hat negatívan : félelmet, szorongást, idegességet okozhat. Az tehát, hogy « mérgező növény », nem egy jól definiált fogalom, hiszen ez az elfogyasztott mennyiség valamint a rendszeresség függvénye.

Számos helyen olvashatjuk számos hétköznapi ételről, amit nagyanyáink is fogyasztottak, hogy “kiderült”, hogy nem egészséges. Arról azonban csak ritkán esik szó, hogy nagy mennyiségben vagy hosszú ideig, tartósan fogyasztva nem egészséges. Pedig ebben áll a lényeg!

Még a víz és az oxigén is, létünk forrása, nagy mennyiségben fogyasztva káros.

Növényi példának okáért vegyük a fekete nadálytő (Symphytum officinale L) levelét, amit “ősanyáink” kirántva ettek. Újabban bebizonyosodott, hogy a növény pirrolizidin-alkaloidokat is tartalmaz, ami májkárosodást okozhat...nagy dózisban.

Az első tehát az legyen, ha különböző divatos egészségtelennek titulált ételekről olvasunk, hogy feltesszük a kérdést: Jó, jó, hogy nem egészséges, de milyen mennyiségben?! És ugyanez az egészségesnek mondott ételekre is érvényes.

Paracelsius ezt így fogalmazta anno: “Alle Dinge sind Gift und nichts ist ohne Gift, allein die Dosis macht es, dass ein Ding kein Gift ist.” Amit magyarul eképpen fordítottak: "Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg."

Ez mind a mai napig érvényes és érdemes szem előtt tartani.