...beismerem, a cím kissé ellentmondásos. Szerencsére azonban ez az ellentmondás feloldható. Ugyanis ezek a növények, amikről szó lesz, nem a “klasszikus” értelemben mérgezőek, cselesebbek annál: az érintésük okozhat problémát (és hozzáteszem, persze, a fogyasztásuk NEM.).

Mely növények ezek?

Több növénycsaládra is jellemzőek a mérgezésért felelős vegyületek, a furanokumarin-származékok. Ezek közül a legtöbb mérgezést az ernyősvirágúak családjába (Apiaceae) tartozó növények okozzák.

A vadon termő ehető ernyősök közül a leggyakoribbak a közönséges medvetalp (Heracleum sphondylium), az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris), az erdei turbolya (Anthriscus sylvestris), valamint a vadpasztinák (Pastinaca sativa).

A termesztett növények közül például a zellerre (Apium graveolens), petrezselyemre (Petroselinum crispum), a sárgarépára (Daucus carota) valamint az édesköményre (Foeniculum vulgare) jellemző ez a vegyületcsoport.

Furanokumarin-tartalmú ehető növények előfordulnak más növénycsaládokban is, mint például a füge (Ficus carica) a eperfafélék családjából (Moraceae) és a kerti ruta (Ruta graveolens) a rutafélék családjából (Rutaceae).

Mit okozhatnak?

Az érintésük enyhe vagy akár súlyos bőrgyulladást okozhat, melynek súlyossága személyenként eltérő. Ez az úgynevezett “phytophotodermatitis”, ahol a “phyto” a növényi eredetre utal, “photo” arra, hogy fény hatására alakul ki, és a “dermatitis” a bőrgyulladást jelenti. Az égési sebekhez hasonló hólyagok, vörös foltok órákkal vagy napokkal az érintést követően jelenhetnek meg. Fontos, hogy főzés után már nem áll fönn semmilyen veszély, megfoghatjuk, megehetjük a növényeket.

Hogyan mérgeznek?

Ezen növények zöld részeiben, virágaiban (de van, hogy a gyökérben, termésben is) furanokumarinoknak nevezett vegyületek vannak jelen. Az érintésük által a sejtnedv a bőrfelületre kerül. Napfény hatására a furanokumarin-származékok aktiválódnak, és kovalens kötéssel képesek a DNS-hez kapcsolódni. Így közvetlenül sejtszintű folyamatokat indítanak be, aminek következménye a bőrgyulladás. A közvetlen DNS-hez való kapcsolódás következménye az is, hogy az első mérgezésnél általában lokális gyulladás alakul ki, ám egy esetleges későbbi (hónapokkal, akár évekkel későbbi) érintésnél az egész testen megjelenhet a bőrgyulladás, nem csak az érintés közelében.

Mi a teendő?

A legfontosabb, hogy akárcsak a csalánt (Urtica dioica), ezen növényeket is bőrkesztyűben gyűjtsük. A szállításnál, feldolgozásnál is kerüljük a közvetlen érintést. Amennyiben az óvatosság ellenére megtörtént a baj, mossuk le a bőrt, kerüljük a napfényt, ruhával takarjuk az érintett bőrfelületet. Már kialakult bőrgyulladásnál súlyos esetben keressük fel a bőrgyógyászt.