A nagy csalán (Urtica dioica L.) szinte a világ minden táján megtalálható, gyógyászati jelentősége mellett számos kúltúra élelmiszernövényként is ismeri és használja. Leggyakrabban megfőzve szószként, levesként készítik el. A csalánliszt a nagy csalán szárított levelének őrleménye. Ez került összehasonlításra a hagyományosabbnak mondható búzaliszttel illetve árpaliszttel.

A kutatás alapján a csalánliszt közel háromszor annyi fehérjét tartalmaz, mint a hagyományos lisztek, továbbá a rost- és ásványi anyag tartalma (kalcium, vas) is meghaladja a búza- illetve árpalisztét. A csalánliszt szénhidráttartalma kevesebb, mint a fele a hagyományos lisztekének. A tápértéke 100 g-ra vonatkoztatva ugyan szintén alacsonyabb a hagyományos liszteknél, de nem olyan mértékben, mint gondolnánk: 307 kJ (a búzaliszt valamint az árpaliszt esetén 382 kJ, illetve 370 kJ). A glikémiás indexe nem meglepő módon jóval alacsonyabb a hagyományos liszteknél.

A csalánlisztre jellemző magas cseranyag-, és összpolifenol-tartalom, valamint a magas antioxidáns-aktivitás kutatások alapján a rák megelőzésében fontos szerepet játszhat. A csalánlisztnek közel tízszer (!) annyi a karotinoid-tartalma, mint a hagyományos liszteké. A karotinoidok többek között az A-vitamin prekurzorjai, melynek a látásban, a génkifejeződésben, és a szövetdifferenciálódásban van szerepük. Az A-vitamin hiány a World Health Organization (WHO) jelentései alapján a világ osrszágainak több, mint a felét érinti (szerencsére Magyarország kevéssé érintett).

Ezek alapján igazolódni látszik a csalánlevél gyógyászati haszna mellett jelentős étkezési haszna. Nem véletlen tehát, hogy számos kultúrában ilyen közismert. Nekünk is érdemes beiktatni a mindennapi táplálkozásunkba akár lisztként, akár frissen gyűjtve, ha tehetjük.

Megjegyzés: Mivel a tanulmány Nepálban készült, így Nepálban gyűjtött nagy csalánt használtak a kutatáshoz, az átlagértékek eltérhetnek a hazánkban gyűjtött csalánétól.

A hivatkozott cikk: Adhikari, B. M., Bajracharya, A. and Shrestha, A. K. (2016), Comparison of nutritional properties of Stinging nettle (Urtica dioica) flour with wheat and barley flours. Food Sci Nutr, 4: 119–124. doi:10.1002/fsn3.259